[J�ZSEF ATTILA] KERT�SZ LESZEK - J�zsef Attila - KERT�SZ LESZEK (Hanganyag) Kert�sz leszek, f�t nevelek, kel� nappal �n is kelek, nem t�r�d�k semmi m�ssal, csak a beojtott vir�ggal. Minden beojtott vir�gom kedvesem lesz vir�g�ron, ha csal�n lesz, azt se b�nom, igaz lesz majd a vir�gom. Tejet iszok �s pip�zok, j�h�remre j�l vigy�zok, nem �r engem veszedelem, magamat is el�ltetem. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton - ha m�r elpusztul a vil�g, legyen a s�rj�ra vir�g. 1925. �prilis �letrajz P�lyak�p �rtelmez�sek Hat�st�rt�net Sz�veggy�jtem�ny Szakirodalom T�rl� Tan�ri k�zik�nyv
Korrekt értelmezési irányokat szab meg a feladat: be kell mutatni az anya-fiú kapcsolat sajátosságait és az elbeszélés módját, poétikáját, az összegzésben pedig arra kell rámutatni, hogy az elbeszélésmód poétikája hogyan segít megérteni az anya-fiú kapcsolatot" – mondta a novellaelemzésről Szabó Roland, hozzátéve: a beszélő a történéseket kívülről rögzíti, de nagyon aprólékosan. "Sok a párbeszédes rész, az anya-fiú kapcsolat a párbeszédekben előrehaladva bontakozik ki, ezt erősíti az elbeszélő kommunikációja" – magyarázta. Az anya-fiú viszonyra enged következtetni a beszélgetésük mellett a testi érintés, "ám ami a legnagyobb poétikai bravúr ebben a novellában, amikor az elbeszélő a fény és az rányék váltakoztatásával érzékelteti a két szereplő kapcsolatának a dinamikáját – a fiú visszavonul a sötétbe, majd kijön a fényre. Ezek a momentumok azt is érzékeltetik, hogy egymás megértésén vagy meg nem értésén alapul a kapcsolatuk, és ennek függvényében változik". A novella társadalmi meghatározottságot is közvetít, az elvtárs-elvtársnő kifejezés a kommunista diktatúra jelenlétére utalnak, "a novella zárlata arra is rávilágít, hogy az önálló személyiséget mennyire meg tudja bomlasztani az a társadalmi környezet, amely körbeveszi őket".
Kiváló novellát kaptak a diákok a középszintű magyarérettségi második részében az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint, aki a József Attila- és a Radnóti Miklós-vers összehasonlításáról szóló feladatot is értékelte. "Egy mindenki által ismert alapkölteményről van szó, József Attila egyik korai művéről, amely egyes szám első személyű, tehát a beszélő erőteljes jelenléte figyelhető meg a versben – ennek ellenére a természeti elem kitüntetett pozícióban van" – mondta az összehasonlító elemzés feladatáról Szabó Roland, a fővárosi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos tanára. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a középszintű magyarérettségi második részének egyik feladata József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című művének összehasonlító értelmezése. A szaktanár kiemelte: József Attila versében a kert a biztonság, a gondviselés, a menedék motívumaként jelenik meg, ezzel szemben állítja a mű a pusztulást. Kitért arra is, hogy ütemhangsúlyos költeményről van szó, alliterációkat is tartalmaz, a hangzás alapvetően vidám.