A rétes olyan ételnek tűnik, amit csak a nagyi tud elkészíteni. Bár valószínűleg kevesen állnak neki meggyúrni a tésztát, a mélyhűtött réteslapok segítségével te is megsütheted a régi idő kedvencét. Ha azonban belevetnéd magad a rétes rejtelmeibe, szolgálunk egy tésztarecepttel is. Vedd azonban figyelembe, hogy ehhez nagy nyújtófelület szükségeltetik. Réteslapok házilag Hozzávalók: 30 + 10 dkg rétesliszt 1 egész tojás 2 tejföl csipet só 1 teáskanál citromlé 10 dkg zsemlemorzsa 3 dkg cukor 10 dkg zsír A zsír és 10 dkg liszt kivételével gyúrd össze a hozzávalókat jó alaposan, amíg hólyagosodni nem kezd a tészta. Nyújtsd ki vékonyra a tésztát. Olvaszd fel a zsírt, keverd el 10 dkg liszttel, és ezt a masszát kend a tésztára. Szorosan csavard fel, és pihentesd legalább egy órát. Ezután oszd hat részre, majd nyújtsd ki nagyon vékonyra. Ezután kend meg olajjal, és jöhet a töltelék. A rétestésztát kézzel lehet nyújtani. Mindig olajozd be, különben a tészta elszakad. A tésztát egy nagyobb asztalon, lepedőn kezdd el nyújtani, így könnyen össze tudod majd tekerni a töltelékkel együtt.
A zsírt és a lisztet maguk készítették, a tojást is a saját tyúkok alól vették el. Fontos volt továbbá, hogy a réteses abrosz kéznél legyen, mert csak ezen az anyagon volt szabad kinyújtani a tésztát. Ilyen volt egyébként a kenyeres abrosz is, amelyet csak arra szabadott használni, hogy letakarják vele a kenyeret. Ha az előkészületekkel megvagyunk, hozzáfoghatunk a tészta elkészítésének. Forrás: Ludányi Bettina Falusi rétes egy nagymama recepttárából Hozzávalók: 75 dkg liszt 1 tojás egy diónyi nagyságú disznózsír annyi langyos, sós víz, amennyit felvesz Elkészítés: Szitáljuk a kimért lisztet egy edénybe, dolgozzuk el benne a diónyi nagyságú zsírt, adjuk hozzá a tojást, annyi vizet, amennyit felvesz, és kezdjük el összegyúrni. Fontos, hogy a tésztát gyengére dolgozzuk, hogy elég vékonyra ki lehessen nyújtani. Akkor jó, ha már nem ragad rá a kezünkre, és hólyagos. Íme egy videó, hogyan kell összedolgozni a tésztát: Melegítsünk fel 3 nagyobb lábast, majd vágjuk háromfelé a tésztát. Lisztezzük meg a gyúrótáblát, helyezzük rá a tésztákat, és borítsuk rá az átmelegedett lábasokat.
Én 4-5ös fokozaton sütöm, amig piros nem, a maradék olajos tejföllel kend le a tetejé még sosem ragadt le, és mosgstni sem kell a nagy gáztepsit... 2009. febr. 18:02 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Hagyjuk pihenni 20 percig. Amint letelt az idő, terítsük le a réteses abroszt, szórjuk meg egy kis zsemlemorzsával, amely felissza a felesleges nedvességet, végül tegyük rá a tésztát. Kenjük meg olvadt zsírral a felszínét, majd kezdjük el széthúzni kézzel úgy, ahogy a videóban látjuk. Először csak a szélét csipkodva, majd a kézfejünkkel alányúlva, lebegtetve, egészen az asztal széléig. Érdemes úgy csinálni, hogy még a szélén továbbnyúljon. Amint elkészültünk, szedjük le a tészta szélét, mert az túl vastag, a rétes lelke pedig az, hogy a tészta hártyavékony. A leszedett részeket később újra összegyúrjuk, és abból is rétest készítünk. Azt általában csak töltelék nélkül sütötték ki, de ízlés szerint ugyanúgy megtölthetjük. Locsoljuk meg a kinyújtott tésztát zsírral, majd tegyük rá a tölteléket: meggyet, túrót, mákot vagy almát. Fogjuk meg az abrosz két szélét a hosszanti oldalon, és annak segítségével hajtsuk fel a tésztát. Folytassuk addig, amíg teljesen felgöngyölítettük. Hideg zsírral zsírozzunk ki egy tepsit, mérjük hozzá a rétest, vágjuk el a megfelelő helyen, majd tegyük bele.
Vannak olyan receptek, amelyeket akárhogy gyakorolunk, akárhogy próbálgatjuk, sosem lesz olyan, mint amit a nagymamáink csináltak. Nem azért, mert nincs érzékünk hozzá, vagy mert nem vagyunk olyan tehetségesek, egyszerűen ők tudtak valamit, amit nekünk évtizedekbe telik megtanulni: a szívüket és a lelküket is belesütötték vagy főzték az adott ételbe. Így van ez a rétessel is. Akárhogy ügyeskedünk, nagymamáink kezében több évtizedes rutin van benne, amit nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani. Falun leginkább különleges alkalmakkor, ünnepekkor, születésnapokon készítettek rétest. Már akkor is azzal töltötték, mint manapság: túróval, meggyel, mákkal és almával. A recept és az elkészítés módja anyáról leányra szállt, így adták tovább az örökséget, amely mai napig meghatározó a magyar gasztronómiában. Mielőtt hozzáfogtak a réteshez, szigorúan kötényt kellett kötniük maguk elé, kendőt a fejükre, és meg kellett mosniuk a kezüket. A második lépés az eszközök és az alapanyagok előkészítése volt.