Figyelt kérdés Napközben összesen csak 4 órát alszik (5 részletben), ami szerintem kevés. Ha a járkálok vele akkor alszik, de nem bírom több órán át cipelni (gerincsérvem van). Amint leteszem, felébred és sír. Majd minden kezdődik elölről és látom rajta hogy fáradt, mert ásítozik. Már alapvető dolgokat nem tudok itthon elvégezni. (enni, magamat rendbe szedni stb... ) Néha már úgy érzem nem bírom tovább. Segítségem nincs, a férjem este 6 után ér haza. Lehet hogy "elrontottuk" az elején, mert sokat volt kézben? Nagyon szeretem a kicsikémet, de egyszerűen nem lehet a kezemben egész nap! Mit tegyek? 1/10 anonim válasza: 2009. aug. 12. 09:01 Hasznos számodra ez a válasz? 2/10 anonim válasza: Szia! Én is hasfájásra gyanakodnék, vagy esetleg nem maradt éhes? Szomjas, melege van, fázik? Ha minden ilyesmit kizártál, akkor lehet, hogy csak anya kell neki. Az én kisfiam 10 hetes és ő is csak kézben tudott elaludni napközben, nekem is beállt a hátam, pedig nincs sérvem. Sajnos a türelmem is fogyott, mindig fáradt voltam, nem tudtam a dolgomat végezni én sem, így én babakocsiba raktam.
- Ha nem alszik a baba Home / Családi tippek Alvás, altatás, alvásproblémák Ha nem alszik a baba Részletek Kategória: Alvás, altatás, alvásproblémák Találatok: 15454 A kisbabák nem mindig úgy alszanak ahogyan mi, felnőttek azt szeretnénk vagy ahogyan azt a környezetünk (kimondva vagy kimondatlanul) elvárja tőlünk vagy inkább a kisbabánktól. Nem irigylem a mai szülőket, hiszen számtalan csatornáról kapják az információkat arról milyennek is kellene lenniük, mit kellene csinálniuk, hogyan kellene nevelniük, vagy éppenséggel megnevelniük gyermekeiket az élet első pillanatától kezdődően. Nem is csodálkozom azon, hogy miközben elvesznek az információk tengerében nem tudnak vagy szép lassan elfelejtenek figyelni megérzéseikre, belső súgójukra, az évezredeken át tökéletesített, generációk ezrein átörökített belső ösztöneikre. Nem azt mondom, hogy csak a szerint élj, hanem azt, hogy kövesd belső vezetőd, fogadd el bölcsességét és mindig azt tedd, ami neked, nektek a legjobb. Lehet, hogy hiszel az együttalvásban, az állandó testkontaktusban, a hordozásban de ha gyermeked ezt elutasítja, fogadd el, hogy ő más.
6/10 A kérdező kommentje: Köszönöm a tippet! A babakocsis ringatást ki fogom próbálni! 7/10 anonim válasza: Szia! Én 7 htes ikrekkel jártam így. Kézhez szoktak és már csak ott voltak hajlandóak elaludni (két éber és nyűgös gyerektől meg végképp nem lehet csinálni semmit). Én 2-3 nap alatt "rendet" teremtettem, mert már nem bítam tovább: délelőtt babakocsiban alszanak, kora délután a kiságyban, majd 17 óra körül egy kiadós babakocsis sétával zárom a napot. Természetesen először sírtak (hiszti volt), mert nem tetszett a megoldásom, de pár nap elteltével már elfogadták a változást. Most meg már mindenre van időm. Neked is valami hasonló rend kialakítását javaslom, különben teljesen ki fogsz készülni... Ha bármiben tudok segíteni, nyugodtan írj privátba! 9 hetes ikrek anyukája 2009. 09:24 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 anonim válasza: Szia! Az a baj, hogy nem tud egyedül elaludni. Hozzászokott, hogy a kezedben alszik el, amikor lerakod és felébred nem ott találja magát ahol elaludt, hanem egy másik helyen és persze hogy hiányzol én kislányom is kb.
Az én babám sem aludt nappal sokat, olyan 3-4 hónapos koráig. Utánaolvastam és állandóan azzal jöttek, hogy biztos nem teszek meg mindent a nyugodt alvás érdekében, nem teremtem meg neki a feltételeket... Na persze! Mindent megpróbáltam, altattam így-altattam úgy, próbáltam rendszerezni, sokféleképpen próbálkoztam, de csak nem aludt nappal. Aztán 3-4 hónapos korában tulajdonképpen az egyik napról a másikra elkezdett nappal is jókat aludni! Arra jöttem rá, hogy lehet kellenek bizonyos feltételek az alváshoz, de egy babánál nem csak ez kell, hanem az, hogy megszokja a külvilágot, hogy ő maga is képes legyen alkalmazkodni, és "legyőzni" az őt ért ingereket, amelyek miatt kipattan a szemük. Lányom imádott figyelni, állandóan "dolga volt" már aprócska korában is, és nem ért rá megtanulta, hogyan kell. De ehhez érni kellett neki is, és nem csak kizárólag én kellettem hozzá. Ja, és ha éjjel alszik a babád, akkor már szerencsés vagy. :)
Azt gondolom, minden rendben van így, és ne engedd hogy ebben elbizonytalanítson bárki! Nincs más dolgod, mint figyelni magadra és a babádra. Ha igazán zavarni fog valami, akkor magától jön a megoldás mint mindig, mindenben. Ha az alvás terén jön el az a pont, hogy nem bírod, akkor a módszereket tekintve megint csak ajánlom az alvásról írt írásom utolsó fejezetét. Végezetül pedig azt gondolom, nincs annál jobb, kellemesebb, szívet melengetőbb érzés, mint amikor kisgyermeked békésen szuszog melletted! Ez valóban semmihez nem hasonlítható érzés, ami sok szülőnek valódi erőt ad a hétköznapokban, sőt akár még gyógyító hatása is lehet!
Éjszaka, ha elalszik, nincs vele gond, általában egyszer kel fel szopizni... néha arra is gondolok, hogy …nem lakott jól, csak amikor ugye nem veszi be a cicit, és nem szoktam erőltetni, gondolom ő tudja mennyi kell neki. … nagyon sajnálom őt, hogy ennyit szenved az alvással, valamint én is kimerülök ebben, szinte már görcsölök, ha jön az alvásidő, gombóc van a torkomban, és szinte remegek, ha elalszik, hogy meddig tart az alvása. Néha úgy gondolom, hogy ő kicsi még ahhoz, hogy egyedül aludjon el, vagy esetleg meg kellene várjam a 20-25 percet mire elvileg az irodalom szerint mélyebb fázisba esnek, és akkor letenni. Nekem semmi bajom azzal, hogy kézben aludjon, csak ne ébredne utána fel a kiságyban. " És a válaszom: Azt gondolom a megoldás legfontosabb kulcsa az utolsó előtti bekezdésben rejlik: ".. már görcsölök, ha jön az alvásidő, gombóc van a torkomban, és szinte remegek, ha elalszik, hogy meddig tart az alvása". Ez az az érzés, ami a legfőbb gátja annak, hogy Szofi nyugodtan aludjon, hiszen szimbiózisban él veled, érzi, hogy gond van anyával, segíteni szeretne, de hát nem tud.