Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha legalább 50%-os egészségkárosodását megállapították. Ugyanennyi pótszabadság jár annak, aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult. A szabadság kiadása Évente ugyan hét munkanap szabadságot a munkáltató – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, azonban, ha ezzel nem él a munkavállaló, a munkáltatót terheli ezen szabadság kiadásának kötelezettsége is. Ezzel kapcsolatban a feleknek mindig célszerű időben egyeztetniük, és egyúttal tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy ha nem dönt ebben a kérdésben, úgy a munkáltató fogja kiadni a szabadságot. Az Munka törvénykönyve (Mt. ) bizonyos esetekben azonban kivételszabályokkal teszi lehetővé, hogy az esedékes szabadság egy részét a munkáltató a tárgyévet követően adhassa ki. Elsőként a munkaviszony kezdetének időpontját kell megvizsgálni. Amennyiben az október elsején vagy azt követően kezdődött, úgy a munkáltató a szabadságot jogosult a következő év március 31-ig kiadni.
Ha a munkáltató oldalán kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel, az Mt. alapján ilyenkor, amennyiben a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés ezt lehetővé teszi, a munkáltató jogosult a szabadság egynegyedét a következő év március 31-ig átvinni, és köteles ezen időpontig kiadni. A kiadás időpontjának módosítása, vagy a szabadság megszakítása – csak különleges esetben Fontos kiemelni, hogy a módosítás és a megszakítás lehetősége olyan kivételes és súlyos jellegű indokokhoz kapcsolódhat, melyek megítélése szempontjából figyelembe kell venni többek között a munkáltató tevékenységét, működését, az ok felmerülésének időszakát és az akkor fennálló körülményeket is. Ennek megfelelően, amennyiben egy munkáltatónak például számolnia kell egy-egy időszakban a megnövekedett munkateherrel, erre nem hivatkozhat. További fontos elem, hogy amennyiben a munkavállaló vitatja a módosítás vagy a megszakítás jogszerűségét, a bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terheli.
A fent részletezett lehetőségek alapján célszerű, még az elkövetkezendő pár napban számításba venni az eddig ki nem adott szabadságokat, és az azok kiadására nyitva álló lehetőségeket, hiszen ezzel számos cég kerülhet el komolyabb, akár munkajogi perekkel, esetleges bírságokkal járó problémákat. Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja Szeged, 2020. 12. 15. Forrás internet (részlet)
Munkaviszonyom szerint rám nem a Munka törvénykönyve hanem a Hszt, azon belül is a rendvédelmi igazgatási szolgálati (RIASZ) jogviszonyról szóló rész vonatkozik. Az év elején tett nyilatkozaton szerepel a gyermekek egy háztartásban élése mint feltétel, de a RIASZ-os rész nem tartalmaz erre vonatkozó kitételt, sem a saját háztartásban élésre, sem a gyermek fogalmára vonatkozóan, mint a hivatásos jogviszonyban lévők esetén. A gyerekek sokat vannak velem, mivel a munkahelyem, a jelenlegi háztartásom és a gyerekek tartózkodási helye is ugyanazon a településen van. RIASZ jogviszony esetén a két gyermek után járó pótszabadság 10 nap. A kérdésem az lenne, hogy jár-e nekem pótszabadság? Pontosan miért igen, vagy miért nem? Köszönöm, ha valaki tudna válaszolni a kérdésemre. Mrshorvatski 2020. 03. 10:57 Kedves Ákos! Köszönöm szépen! Demeter Ákos 2020. 02. 13:49 Tisztelt Mrshorvatski! A 2 nap pótszabadságról: A Munka törvénykönyvének rendelkezése alapján a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg.
Barabiga # 2021. 04. 06. 15:16 Kedves Válaszadók! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Férjemmel 2020. évben váltunk el. A gyermekelhelyezés közös megegyezéssel történt, a Bíróság elfogadta a megállapodásunkat, amit így utólag már másképp szövegeznék meg, ezért sajnálatos módon kerültek bele olyan kifejezések, mint különélő szülő, tartásdíj és hasonlók. És ezek így kerültek bele a határozatba is. A gyerekek a férjemnél maradtak egy faluban. A gyerekek lakóhelyeként a férjem címe lett megjelölve a bírósági határozatban. A gyerekek állandó lakóhelye jelenleg az én állandó lakóhelyemmel egyezik meg, az apukájuk címe tartózkodási helyként van megjelölve. Én is ugyanabban a faluban maradtam (mivel itt van a munkahelyem), egy másik ingatlanba költöztem, ahova lenne lehetőségem tartózkodási helyre bejelentkezni, amit még nem tettem meg, így addig nekem is ugyanaz a tartózkodási címem, mint a gyerekeknek. Az év elején azt nyilatkoztam a személyügyre, hogy a gyerekeim velem egy háztartásban élnek, viszont bírósági határozat van arról, hogy a lakóhelyük az édesapánál van.
Ennek alapján az elvált, különélő szülő, aki például kéthetente hétvégéken, ill. ünnepek alatt tart kapcsolatot a gyermekkel nem jogosult pótszabadságra. Érdekesebb kérdést vet fel azoknak az elvált szülőknek az esete, akik olyan módon gyakorolják a közös szülői felügyeletet, hogy a gyermek azonos időt tartózkodik hol az egyik, hol a másik szülőnél. A jogszabály e kérdésre nem ad egyértelmű választ, de megalapozott érveket lehetne felsorakoztatni, hogy ilyen esetben mindkét szülőnek járjon a pótszabadság. Az apának gyermeke születése esetén pótszabadság jár, amelyet a munkavállaló igénye alapján legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni. Az apát megillető pótszabadság 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap. E szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadság egyéb esetei Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a fiatal munkavállalónak, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
A kiindulási alap, hogy a Munka törvénykönyve alapján az alapszabadságon felül milyen mértékű pótszabadság illeti meg a munkavállalót, amennyiben gyermeke van. A Munka törvénykönyvének 118. §-a alapján, a munkavállalót a 16 évnél fiatalabb gyermeke után pótszabadság illeti meg. Ennek mértéke a gyermekek számától függ. Így egy gyermek esetén két nap, két gyermek után 4 nap, míg kettőnél több gyermek után összesen 7 nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót. A fentiekben részletezett pótszabadság az érintett gyermek születésének évében már megilleti a munkavállalót. Ugyanakkor addig vehető igénybe, amíg a gyermek a 16. életévét betölti. A munkavállalónak ezekről a tényekről – az együttműködési kötelezettség jegyében - külön kell a munkáltató számára – írásban nyilatkozni. Speciális eset: a gyermekétől különélő szülő A fentiekhez képest azonban speciális eset áll fenn, amennyiben a gyermekétől külön él az érintett szülő. Hogyan kell ekkor a fenti szabályokat értelmezni, azaz vajon megilleti-e a különélő szülő a gyermek után járó pótszabadság?